Amikor valamilyen okból kifolyólag nem lehetünk együtt a szeretett személlyel, a szerelem nem teljesülhet be, reménytelen szerelemről beszélünk. A szerelmi bánat mértéke a depresszió hatásához mérhető. Kutatók megállapították, hogy stressz szintünk ebben az állapotban a legmagasabb.
Jellemzően ebben a helyzetben, reménytelenül elveszettnek érezzük magunkat. A stresszre adott válaszreakciók kiszámíthatatlanok, a stressz terhelés állandósul. Legtöbbször menekülünk a valóság elől, van, aki az álmaiba, így a környezetével szemben a minimális elvárásokat sem képes teljesíteni. Van, aki káros szenvedélyekbe (túlevés, szexuális élvezetek hajszolása, alkohol, drog, stb.). Előfordulhat, hogy fellép öngyilkosság, erőszakosság, féltékenység (“Ha nem lehet az enyém, másé se legyen!”), vagy különböző megbetegedések (depresszió, pszichoszomatikus tünetek, stb.).
A szerelmi bánat mélységei egy sor irodalmi alkotás témáját képezik, lásd Shakespeare Rómeó és Júliáját, a világirodalom leghíresebb szerelmi történetét.
Legfontosabb, hogy ne engedjük el magunkat, ne legyünk kiszolgáltatva az érzéseinknek. Próbáljuk meg elkerülni a stresszhelyzeteket. Keressük azokat a tevékenységeket, amelyek pozitívan hatnak ránk, javítják hangulatunkat, és örömet okoznak számunkra. Nagy segítség lehet, ha valakivel bizalmasan tudunk beszélni, és mások társaságát élvezzük.