A poszttraumás stressz zavar

poszttraumás stressz zavar (posttraumatic stress disorder, PTSD) vagy poszttraumatikus stressz szindróma egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel. Korábbi kriminális, borzalmas, vagy egyéb okból traumatikus hatású eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelenése. Continue reading “A poszttraumás stressz zavar”

Somfai Balázs: Kapcsolattartás mint a gyermek emberi joga

A kapcsolattartási (láthatási) jog, mint a házassági bontóperek egyik „járulékos kérdése” a maga önállóságában nem kapott kellő figyelmet. Míg egyik oldalról a gyermek kapcsolattartási joga egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi jogalkotásban és jogalkalmazásban, addig Magyarországon a figyelem továbbra is egy-egy megdöbbentő ügy nyilvánosságra kerülésekor helyeződik a kapcsolattartásra. Mind a felbomló házasság, mind a megszűnő élettársi kapcsolat több ezer gyermek életét érinti. Continue reading “Somfai Balázs: Kapcsolattartás mint a gyermek emberi joga”

Gyermekek világnapja 2019

November 20-án ünnepeljük a Gyermekjogi Egyezmény életbe lépésének 30. évfordulóját. Az egyezményt 193 ország, köztük Magyarország is ratifikálta. A dokumentum biztosítja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a földkerekségen. Tavaly ezen a napon világszerte a gyerekek jogaira hívták fel a figyelmet, az UNICEF színébe, kékbe burkolózott több ismert épület az Empire State Buildingtől a Sydney-i Operaházig és gyerekek „vették át a hatalmat” a felnőttektől az élet számos pontján. Continue reading “Gyermekek világnapja 2019”

A tudatos párkapcsolatban rejlő kincs

Mitől lesz boldog és kiteljesedett egy párkapcsolat? Hogyan készülj fel leendő párodra, hogyan bánj a mostanival? Kereszty András kineziológus, író előadásából megtudhatod, hogy mire érdemes figyelned a párkapcsolatban, hogy az egyre jobban működjön! Continue reading “A tudatos párkapcsolatban rejlő kincs”

A férfi és a női agy

Mark Gungor az egyik legismertebb párkapcsolati és kommunikációs előadó az Egyesült Államokban. Szemináriumait házaspárok és párkapcsolatban élők részére szervezi, hogy megtanítsa őket arra, hogyan éljenek boldog házasságban a kezdeti évek sikerességét, a partnerek egymás iránti tiszteletét, és ezen alapuló kommunikációját fenntartva.

Mondanivalóját humoros formában, erősen eltúlozva, és a problémákra kihegyezve hallgathatjuk meg, ám mindvégig megőrzi az előadás oktató jellegét. Rengeteget tanulhatunk belőle, főként az egymás iránti megértést, az erőszak mentes kommunikációt, és az egymással való bánásmódot illetően.

Szex az agyban – A férfi és a női agy – Isten hozott egy jobb házasságban – 1 óra 13 perc

Megtekinthető részenként:

A férfi és a női agy
A SEMMI doboz
“Öt perc”
A hallás
A “mosoly figura”
Hogyan vedd rá a férjed, hogy megtegye, amit kérsz 1.
Hogyan vedd rá a férjed, hogy megtegye, amit kérsz 2.
Miért teszi ezt a párom? 1.
Miért teszi ezt a párom? 2.
Te jó anyám
Az első számú kulcs a hihetetlen szexhez
Hogyan pontoznak a nők és a férfiak

A sorozat az első részre kattintva érhető el.
Jó szórakozást kívánunk!
Család Múzeum

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam

Miért teszünk olyasmit, amivel magunk sem értünk egyet?
Milyen belső program irányítja tetteink zömét?
Hol tanultuk az életünket megkeserítő pszichológiai játszmákat?
Valóban magunk írtuk-e meg életünk tervét?
Miért éppen az önismeret menthet meg bennünket a beprogramozott csapdáktól?

Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, remélve az olvasó közreműködését. Ebben a könyvben F. Várkonyi Zsuzsa sokéves önismeret-tanítási tapasztalatát összegzi nemcsak a segítő foglalkozású szakemberek, hanem az érdeklődő laikusok számára is.

Az olvasó megismerkedhet a tranzakció-elemzés alapjaival és jó néhány olyan gondolattal, melyek e tanítás-tanulás során születtek, és bizonyultak sokak életében helytállónak és hasznosnak.

F. Várkonyi Zsuzsa: Már 100× megmondtam

Már százszor megmondtam – hangzik el nap mint nap sok-sok családban. Vajon mi az oka, hogy a megoldással akkor is újra és újra próbálkozunk, ha nyilvánvalóan hasztalan?

Ennek megértéséhez segít hozzá az a sok tapasztalat, mely a világ különböző tájain dolgozó pszichológusok megfigyeléseiből épül lassacskán rendszerré. Ezekből tudjuk, közléseinknek fontos háttérüzenete lehet: szándékot, indulatot, érzelmet rejtenek, s ezt a másik fél már a kisgyerek is pontosan érzékeli. Csakhogy mindaddig ő is ilyen kendőzött formában reagál, míg nem kap szavakba öntött eligazítást – éspedig nem a tennivalóiról, hanem a másik érzéseiről, igényeiről.

A pszichológusi tapasztalat szerint minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját, eddig nem vállalt érzelmei felismerésére és megfogalmazására. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani a szerző a kommunikációkutatás, a tranzakcióelemzés és a szociálpszichológia sok fontos eredményének bemutatásával.

Susan Blackmore: A mém-gépezet

A mém kifejezést Richard Dawkins használta először nagy sikerű könyvében, Az önző génben, és ezzel jókora követ hajított a genetika nem éppen nyugodt állóvizébe. Azt az ötletet vázolta fel ugyanis, hogy ha a gének az örökletes biológiai tulajdonságok másolókódjai, akkor talán a kultúrának is vannak ilyen replikátorai, amelyek egységeit mémeknek nevezhetnénk. Szerinte szüntelenül másoljuk egymást, és a törzsfejlődés folyamán voltaképpen az utánzás emelte ki az embert a többi főemlős közül. Ahogy a gének a DNS-molekulákban kódolt utasítások, a mémek az emberi agyba és tárgyakba – például könyvekbe, képekbe, hidakba és mozdonyokba – rejtett másolási utasítások. Megtudhatjuk, hogy óriási agyunk kifejlődésében és az emberi nyelv keletkezésében is döntő szerepet játszottak a kulturális gének.

Válás gyerekkel Magyarországon

A válás gyerek mellett még nagyobb dilemma, vajon mi jobb? Kitörni a meglévő borzalomból egy jobb élet reményében, vagy beletörni a jelenlegi helyzetbe? Ha valaki a házastársa, élettársa részéről – akár csak szóbeli, lelki – erőszaktól szenved, és azért gondolkodik azon, hogy tarthatatlan otthoni körülményeiből menekülésre adja a fejét, felhívnám a figyelmet néhány – saját példámból vett – tényre.

A mai magyar családjog nem tudja kezelni az alkoholizmus tényét. Hiába van a birtokodban a másik félre vonatkozó, egyértelmű alkoholizmust bizonyító orvosi lelet, azt a személyiségi jogok miatt nem adhatod be, ugyanakkor jó eséllyel a bíró sem fogja bekérni. Így egyszerűbb. Az alkoholizmus nem ok a láthatások megvonására.

Az érvényes családjog szerint a „gyereknek joga van a nem nevelő szülővel kapcsolatot tartani”. Arra azonban nincs joga, hogy az erőszakos, de a hatóságok előtt alakoskodó félnek ne kelljen őt napokra, téli és nyári szünetben hetekre kiszolgáltatnod. Az ilyen társtól magadat megmentheted, de a gyerekedet nem. Ha emiatt segítséget kérnél, mondjuk a családsegítő szolgálattól, az fájni fog.

Az ő segítésük ugyanis addig terjed, hogy annak elősegítése, hogy a gyereked szívesen menjen a másik szülőhöz, a te dolgod. Ha ezt mégsem teszed meg (vagy mondjuk esélyed nincs rá), az a te hibád, amely alapján akár büntethető is vagy. Az olyan információkkal, hogy a gyerek a másik szülőhöz menés előtti este már hány, nem eszik, maximum elutalnak gyermekpszichológushoz, aki gyenge nyugtatót ír fel a gyereknek.

A bíróság a bontóper során a gyerekek kötődését a szülőkhöz orvos szakértői vizsgálattal tárja fel. Budapesten ez a SOTE egyik intézményében történik egy egész napos vizsgálat keretében, még egy 4 éves gyerek is reggel 9-től délután 4-ig dekkol bent.

Ha nem készülsz, étlen-szomjan. A körülmények „ideálisak” a gyerekek vizsgálatához: kopott, dísztelen, üres vizsgálószoba közvetlenül a halottazonosító csarnok mellett, amely feketébe öltözött, sírdogáló emberekkel van tele. A folyosón jó esetben szorítanak helyet a leüléshez a bilincsben, rabruhában rendőri kísérettel várakozó foglyok.

Mindkét szülőt azonos időpontra hívják be, tehát a gyerek tudja, hogy attól a szülőtől, akitől fél, csak egy ajtó választja el… Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közt a gyerek könnyen oldódik fel és a valóságot fogja mondani, nem? Nem kell feltétlenül verésre gondolni, az csúnya dolog, és könnyen kiderül. Elég egy pár csendes aljasság: nem kiengedni a kicsit este pisilni, beletömni azokat az ételeket, amiket kimondottan utál, nem beadni azt a gyógyszert, amit az átkozott másik fél küldött, nem hozzájárulni a gyerek vágyott nyári táborához stb. Mert mi is a cél? A bosszú! Az, hogy bebizonyítsuk, a másik fél tett tönkre mindent, még a gyereket is! Szándékosan nem írtam sem anyát, sem apát, mert mindkettővel megtörténhet. És egyik sem kap segítséget. Jogi úton biztosan nem.
Forrás: Olvasói levelek, Metropol, 2016. 02. 11., 17. o.