A poszttraumás stressz zavar

poszttraumás stressz zavar (posttraumatic stress disorder, PTSD) vagy poszttraumatikus stressz szindróma egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel. Korábbi kriminális, borzalmas, vagy egyéb okból traumatikus hatású eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelenése. Continue reading “A poszttraumás stressz zavar”

Gyermekek világnapja 2019

November 20-án ünnepeljük a Gyermekjogi Egyezmény életbe lépésének 30. évfordulóját. Az egyezményt 193 ország, köztük Magyarország is ratifikálta. A dokumentum biztosítja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a földkerekségen. Tavaly ezen a napon világszerte a gyerekek jogaira hívták fel a figyelmet, az UNICEF színébe, kékbe burkolózott több ismert épület az Empire State Buildingtől a Sydney-i Operaházig és gyerekek „vették át a hatalmat” a felnőttektől az élet számos pontján. Continue reading “Gyermekek világnapja 2019”

Válás gyerekkel Magyarországon

A válás gyerek mellett még nagyobb dilemma, vajon mi jobb? Kitörni a meglévő borzalomból egy jobb élet reményében, vagy beletörni a jelenlegi helyzetbe? Ha valaki a házastársa, élettársa részéről – akár csak szóbeli, lelki – erőszaktól szenved, és azért gondolkodik azon, hogy tarthatatlan otthoni körülményeiből menekülésre adja a fejét, felhívnám a figyelmet néhány – saját példámból vett – tényre.

A mai magyar családjog nem tudja kezelni az alkoholizmus tényét. Hiába van a birtokodban a másik félre vonatkozó, egyértelmű alkoholizmust bizonyító orvosi lelet, azt a személyiségi jogok miatt nem adhatod be, ugyanakkor jó eséllyel a bíró sem fogja bekérni. Így egyszerűbb. Az alkoholizmus nem ok a láthatások megvonására.

Az érvényes családjog szerint a „gyereknek joga van a nem nevelő szülővel kapcsolatot tartani”. Arra azonban nincs joga, hogy az erőszakos, de a hatóságok előtt alakoskodó félnek ne kelljen őt napokra, téli és nyári szünetben hetekre kiszolgáltatnod. Az ilyen társtól magadat megmentheted, de a gyerekedet nem. Ha emiatt segítséget kérnél, mondjuk a családsegítő szolgálattól, az fájni fog.

Az ő segítésük ugyanis addig terjed, hogy annak elősegítése, hogy a gyereked szívesen menjen a másik szülőhöz, a te dolgod. Ha ezt mégsem teszed meg (vagy mondjuk esélyed nincs rá), az a te hibád, amely alapján akár büntethető is vagy. Az olyan információkkal, hogy a gyerek a másik szülőhöz menés előtti este már hány, nem eszik, maximum elutalnak gyermekpszichológushoz, aki gyenge nyugtatót ír fel a gyereknek.

A bíróság a bontóper során a gyerekek kötődését a szülőkhöz orvos szakértői vizsgálattal tárja fel. Budapesten ez a SOTE egyik intézményében történik egy egész napos vizsgálat keretében, még egy 4 éves gyerek is reggel 9-től délután 4-ig dekkol bent.

Ha nem készülsz, étlen-szomjan. A körülmények „ideálisak” a gyerekek vizsgálatához: kopott, dísztelen, üres vizsgálószoba közvetlenül a halottazonosító csarnok mellett, amely feketébe öltözött, sírdogáló emberekkel van tele. A folyosón jó esetben szorítanak helyet a leüléshez a bilincsben, rabruhában rendőri kísérettel várakozó foglyok.

Mindkét szülőt azonos időpontra hívják be, tehát a gyerek tudja, hogy attól a szülőtől, akitől fél, csak egy ajtó választja el… Egyértelmű, hogy ilyen körülmények közt a gyerek könnyen oldódik fel és a valóságot fogja mondani, nem? Nem kell feltétlenül verésre gondolni, az csúnya dolog, és könnyen kiderül. Elég egy pár csendes aljasság: nem kiengedni a kicsit este pisilni, beletömni azokat az ételeket, amiket kimondottan utál, nem beadni azt a gyógyszert, amit az átkozott másik fél küldött, nem hozzájárulni a gyerek vágyott nyári táborához stb. Mert mi is a cél? A bosszú! Az, hogy bebizonyítsuk, a másik fél tett tönkre mindent, még a gyereket is! Szándékosan nem írtam sem anyát, sem apát, mert mindkettővel megtörténhet. És egyik sem kap segítséget. Jogi úton biztosan nem.
Forrás: Olvasói levelek, Metropol, 2016. 02. 11., 17. o.

Kísért a múlt

Figyeljük meg a poszttraumás stressz zavar (PTSD) megjelenésének jeleit a levélíró soraiban! Pl.: „A gyerekkorom pokol volt az apám miatt…” vagy „…azt várom, mikor fog a férjem ugyanúgy viselkedni, mint a gyűlölt apám.” A rossz családi mintát kijavíthatjuk, ha tudatosítjuk magunkban a jeleket a felbukkanásukkor, és nem hagyjuk, hogy ez az érzelmi vírus megmérgezze az új család életét. A jó családi mintát a honlapunk első menüpontjában is megtalálják. Íme a megjelent cikk.

Úgy tűnhet, a lelkünkön ejtett sebek begyógyulnak, de sajnos nem tűnnek el nyom nélkül – általában elfojtjuk őket, és egy idő után tünet formájában jelentkeznek.

A gyerekkorom pokol volt az apám miatt. Édesanyámat és minket, gyerekeket folyamatosan terrorizált. Tettleg is, szavakkal is. Teljesen tönkretette az önbizalmunkat, semmirekellőnek, lustának, ingyenélőnek nevezett bennünket. Mindig úgy gondoltam, hogy sosem fogok férjhez menni, mert úgysem kellek senkinek, meg azért sem, mert nem tudok senkiben sem bízni, rettegnék, hogy megismétlődhet, ami gyerekkoromban történt. Mindezek ellenére 24 éves koromban, két évvel ezelőtt mégis találtam valakit, aki el tudta feledtetni velem a múlt emlékeit. Őszintén egymásba szerettünk, ő nagyon jól tolerálja a kicsit labilis lelkiállapotomat. Nagyra értékelem a szeretetét, de múltkor egy álom kizökkentett a viszonylagos nyugalmamból. Álmomban a férjemet az apámmal azonosítottam. Nagyon furcsa volt, mert az apám jelent meg előttem, de a férjem szavait, gesztusait láttam, és mindezt a mi otthonunkban. Azóta ez az álom nem hagy nyugodni. Mindig azt várom, mikor fog a férjem ugyanúgy viselkedni, mint a gyűlölt apám. Eszter, e-mail
Leveléből úgy tűnik, hogy nem sikerült feldolgoznia az édesapja által okozott gyermekkori traumát. A sebek talán begyógyulnak, de sajnos nem múlnak el nyom nélkül – általában elfojtjuk őket, és egy idő után tünet formájában jelentkeznek. Ez a tünet lehet egy olyan szorongás, amelyről írt, de a panaszai ennél erősebbek is lehetnek, és ez negatívan hathat a jelenleg jól működő családi életére. Úgy vélem, a gyógyulásnak már egy hatalmas első lépése, hogy sikerült elfogadnia és viszonoznia a párja szeretetét. Azonban ezen a ponton érdemes lenne pszichológushoz fordulnia, hiszen a lélek fájdalmát, sebeit éppúgy nehéz egyedül meggyógyítani, mint a testi sebeket. A gyermekkori trauma feldolgozásához olyan terapeutát ajánlanék, aki feltáró módszerrel dolgozik, és aki segít feldolgozni a régi élményeket.

Forrás: Nők Lapja Egészség, 2014. március

Feldarabolt emlékek – Kipróbáltuk az EMDR-terápiát

Rengeteg családi válság és válás történik azért, mert a származási családból hozott emlékképek poszttraumás stressz zavar, vagy más néven válást okozó érzelmi vírus (VOÉV) képében újra aktivizálódnak. Fontos, hogy megértsük, hogy a feszültséggel teli helyzeteket az akarva-akaratlan megtörtént rossz példa okozta, és nem maga a példát szolgáltató személy a felelős. Jelenlegi családunkat érintő döntéseinket nem hozhatjuk meg egy múltbeli esemény alapján, amit a rossz családi minta jelent, hanem a mindenkori párkapcsolatunkat és egyéni kötelezettségeinket is figyelembe véve kell cselekednünk. Az alábbi cikk a zavart okozó emlékképek összeillesztését és semlegesítését mutatja be.

„A múlt egy szennyes folyó, amely alattunk hömpölyög, mi pedig egy hídon fogjuk a páciens kezét. Azt mondjuk neki: nézz le, ez a folyó a múltad, de a hídon, a jelenben már biztonságban vagy” – vallják az EMDR-terapeuták.

Negyed órája nézem a velem szemben ülő hölgy mutatóujját, ahogyan ide-oda cikázik a szemem előtt. Kezdek fáradni, de az ujj becsületesen suhan jobbra-balra. Néhány perc múlva megáll. „Mi történik most?” – kérdezi a nő mosolyogva. „Kocsival hajtok át a hídon – felelem. – Káromkodom, a szívem zakatol.” Azt mondja, jó, menjük erre tovább. Folytatjuk. A pszichológus ujja elmosódik, szememmel gépiesen követem. Újabb szünet. Most azt mondom, megérkeztem, látom a terem sárga fényeit, majd a lesajnáló tekintetekről és a szégyenről mesélek. Rájövök, ezt korábban már átéltem, amikor elkéstem egy versenyről. Részletesen fel kell idéznem ezt az esetet, ami nagyon kínosan érintett. Alapos, addig végezzük a gyakorlatot, ameddig tökéletes közönnyel nem szemlélem az egy órája még kellemetlen emléket. Az elmúlt tíz évben elhessegettem magamtól annak a reggelnek a gondolatát, amikor elaludtam, és lemaradtam egy sakkversenyről. Most viszont az unalomig pörgetem a fejemben újra és újra.

A háború véget ért
Az Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) terápia röviden szemmozgásokkal történő elérzéktelenítést és újrafeldolgozást takar. A terapeuta megkéri a pácienst, hogy idézze fel a traumatikus eseményt, közben kétoldali ingerekkel stimulálja az idegrendszerét. Azaz, ide-oda mozgatja az ujját, amit az alany a szemével követ. Ezzel felváltva kap ingert a két agyfélteke, egyszerre aktiválódik a memóriahálózat és a feldolgozórendszer. Egy-egy ingerlési sorozat után megbeszélik a felszínre került érzeteket. Ezt addig ismétlik, ameddig a visszaemlékezés már nem jelent megterhelést.

Az EMDR-t Magyarországra a Belgiumban élő dr. Havelka Judit hozta, és már tanul az első magyar terapeutanemzedék. Az EMDR-t csak második pszichoterápiás módszerként lehet elsajátítani. A kezelés közben olyan mértékű feszültséget is átélhet a páciens, amit egyedül nem képes elviselni, hiszen a terapeuta pont azokat az emlékeket próbálja előcsalogatni, amelyeket az illető el akar temetni. A szakember szerint olyan, mintha egy aknamezőn lépegetnénk. Az ártalmatlan ingerekre bármelyik pillanatban felrobbanhat egy múltbéli akna.

A módszer felfedezője, az amerikai dr. Francine Shapiro gondterhelten sétálgatott egy parkban 1989-ben, amikor arra figyelt fel, hogy megnyugtatja, ha szemével követi a falevelek mozgását. A szakember több év kutatás után dolgozta ki a kezelést. Vietnami veteránokon kísérletezett, és a látványos sikerek őt is megdöbbentették. Máig emlegetik azt a katonát, aki a harmadik ülés után könnyeit törölgetve kijelentette: „Ma a háború számomra véget ért.”

Shapiro ír egy nyolcvanéves nőről is, akit a második világháborúban megerőszakoltak, és elvesztette a szüleit. Hét évtizeddel később férje egyszer hangosra vette a tévét, ettől a nőben feltörtek az emlékek, és rémálmok kezdték gyötörni. Az EMDR terápia azonban segített neki megemészteni az ősrégi traumákat, és végre szabadnak érezte magát. Azt mondta, a múlt végre valóban múlt lett.

Struccpolitika
Ha a megrázó eseményeket nem tudjuk feldolgozni, az emlékképek váratlanul ránk törhetnek. Gyakori panasz ilyenkor az alvászavar, az ijedősség vagy az ingerlékenység. Ez a „poszttraumás stressz zavar” (PTSD). Traumatikus élmény például egy baleset vagy egy támadás, de azzá válhat szinte bármi, amikor a halál vagy súlyos sérülés veszélye áll fenn. Természetesen a lelki bántalmazás szintén súlyos sebeket üthet. „Édesapa olyan dühös volt, azt hittem, felrobban. Arca eltorzult ahogy azt kiabálta: »Szórakozik velem a kisasszony? Azt hiszi, hülyének nézhet? Na gyerünk, válaszolj! Az istenit, nyisd ki már a szád!« Szerettem volna megszólalni, de nem tudtam. Azt gondoltam, mindjárt elnyel a föld” – érzékelteti egy idézettel dr. Havelka Judit, hogy a hétköznapokban is kerülhetünk olyan szituációba, amikor veszélyérzetünk támad. Ő azt a csapást, amely a gyerek kiszolgáltatottságából ered, „kis t-s”, a tényleges életveszélyt pedig „nagy t-s traumának” nevezi. „Ha egy kétszer akkora felnőtt azt mondja, úgy váglak pofon, hogy kirepülsz az ablakon, azt a kisgyerek komoly fenyegetésként élheti meg. Az agya úgy védekezik, ahogy a katonáké, akiknek a halállal kell szembenézniük. Ezek a kis t-s traumák ugyanolyan diszfunkcionális hálózatokat hoznak létre, mint az igazi, nagy t-s traumák. Ha valami elviselhetetlen, annyira fájdalmas vagy félelmetes, akkor a gyerek egyszerűen lehasítja a tudatáról, nem éli meg. Úgy próbál tenni, mintha semmi nem történt volna – magyarázza a szakértő. – Felháborít, ha azt mondják, a gyerekek bármit elviselnek, megrázzák magukat. Valójában csak megtesznek mindent, hogy túléljék a borzalmakat. De hogy ennek mi az ára, azt látjuk a pszichiátrián.”

Káosz a könyvtárban
Normális esetben a feldarabolt emlékek később összekapcsolódnak. Ha ez elmarad, a „befagyott emlékképek” PTSD-hez vezetnek. A szakember a tünetet egy könyvtárszobához hasonlítja, ahol mindennek megvan a helye. A könyvtáros viszont nem meri kinyitni az ajtót, mert attól fél, ha bejönnek a negatív emlékek, óriási rendetlenséget okoznának. Amikor a terapeuta kétoldali ingerekkel, gyors szemmozgásokkal aktiválja a hálózatokat az agyban, a különböző területek egymással kapcsolatba léphetnek: a könyvtárajtó kinyílik, az információ bejut, és a helyére kerül. „Ez spontán megélés, egy aha-élmény. Az illető egyszer csak felismeri, hogy akkor a legjobb tudása szerint cselekedett, és többé nem kell újra elszenvednie a történteket, leszámolhat a tehetetlenséggel és a bűntudattal – mondja a pszichológus. – Egyik páciensem azzal keresett meg, hogy tömegben pánikrohamot kap. Eljutottunk odáig, hogy két és fél éves korában a strandon hagyták a szülei. A szikla árnyékában ült, félt, izzadt, és pisilnie kellett. Megkérdeztem tőle, mai fejjel mit tenne. Azt mondta, venne egy bambit, és kimenne a mosdóba. Tudatosítottam benne: felnőttként mások a lehetőségei. Már nincs veszélyben.”

Bővebben a témáról: www.emdr.hu

Forrás: Nők Lapja Psziché, 2014. július-augusztus

Édes megbocsátás

VANNAK, AKIK NEHEZEN BOCSÁTANAK MEG, MERT ÚGY ÉRZIK, JOGUK VAN HARAGUDNI, HA TÁRSUK MEGBÁNTOTTA ŐKET. A JOGOS MEGBÁNTOTTSÁG ÉRZÉSÉRŐL NEHÉZ LEMONDANI, MERT VALLJUK BE, KICSIT KIELÉGÍTŐ.

Ha a másikat rossznak látom, akkor megerősítem az érzést, hogy én jó vagyok. Ez a lelkiállapot a halálösztönből eredeztethető, és rokonítható azzal, amit akkor élünk át, amikor ellenérzésünk dacára mégis a képernyő előtt ragadunk egy véres, horrorisztikus film vagy lealacsonyító jelenetet bemutató valóságshow-részlet miatt. Ilyen esetekben is találunk elfogadható magyarázatot viselkedésünkre, hiszen önmagunknak is nehéz bevallani, hogy “perverz” élményt jelent számunkra olyasminek a nézése, amit tudatosan elutasítunk.

A HARAGTÓL MEG KELL SZABADULNI

Amikor megbocsátunk, tudatosan hangoztatjuk is, hogy “elengedjük a haragunkat”, mégis jó érzés felsőbbrendűnek érezni magunkat a másikkal, a bűnössel szemben.
A meg nem bocsátás mögött rejtőző harag egy későbbi felidézés alkalmával ugyanolyan fiziológiai, testi reakciókat vált ki (vérnyomás-emelkedés, szapora pulzus stb.), mint az a pillanat, amikor eluralkodott rajtunk az érzés.
Az idő múlásával a düh, a harag és a testi reakciók intenzitása nem csökken, hiszen pszichénk számára az érzés, az érzelem nem a múlthoz, hanem a jelenhez kapcsolódik, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, ez nem most történt, csak emlékezünk rá.
Amikor a párunk hűtlen hozzánk, akkor fáj a legjobban a megbántottság. A jó kapcsolat illúzióját veszi el tőlünk. A szenvedést ilyenkor mindig át kell élni, azt nem lehet megúszni.

NÉZZÜNK MAGUNKBA ÉS KAPCSOLATUNK MÉLYÉRE!

Az egészséges reakció kezdetben ugyanaz, mint bármelyik veszteségélménynél, azazhogy a megcsalt fél rendkívül dühös. Megélése azért is fontos, mert később erővé, tettrekészséggé alakul át, és segítségével ismételten kezünkbe vehetjük életünk irányítását.
A düh enyhülésével meg kell értenünk, miről szól társunk hűtlensége. Hol tart a kapcsolatunk a fejlődésben, milyen szükségleteink nem voltak, illetve nincsenek kielégítve, hogy mi mindent fejez ki számunkra az új kapcsolat megjelenése. Azaz társunk hogyan és mitől szerette, szereti jobban önmagát abban a kapcsolatban. Ilyenkor nagyon nehéz, fájdalmas, de nélkülözhetetlen, hogy átgondoljuk házasságunkat, saját párkapcsolatunkat, megvizsgáljuk, mi az, ami rutinná, unalmassá vált, és hogyan tehetnénk azt a jövőben élettelibbé, izgalmasabbá.
A kölcsönös együttérzés, egymás megértése segíthet bennünket kapcsolatunk érzelmi elményítésében. A hűtlenség így esélyt teremthet arra is, hogy szembenézzünk hiányainkkal, nehézségeinkkel.
Ha ezt együtt nem tudjuk megtenni, akkor külső segítségre van szükségünk. Ha a hűtlen fél is hajlandó erre, akkor ezzel valóban azt bizonyítja, hogy párkapcsolatunk, házasságunk fontos számára.

A MEGBOCSÁTÁS RÍTUSA

A megbántottságtól történő megszabadulás nem azt jelenti, hogy mindent elfelejtünk. Kapcsolatunk minőségéért mindketten felelősek vagyunk, de a harmadik, a “szerető” beengedéséért csupán az, aki félerlépett. Ezért segít a rituálisan (mély hittel, átéléssel) is kimondott hellingeri mondat: “Megbántottál engem azzal, hogy harmadik személyt engedtél a kapcsolatunkba, de ez a te döntésed volt! Ezért te vagy a felelős, te fogsz elszámolni a tetteiddel. Már nem haragszom. Kérlek, ígérd meg: a jövőben azon leszel, hogy ne bánts meg hűtlenséggel…”
Gyakran pszichoterápiában végezzük el a megbocsátás rituáléját. A rítus részeként fontos, hogy a megcsalt fél pontosan fogalmazza meg az érzéseit, a fájdalmát, és azt a készségét is, hogy hajlandó lenne megbocsátani is, és a megbántást nem fogja később a másik személre hányni. Ez a katartikus esemény nemcsak érzelmi, de gyakran szemmel látható megkönnyebbülést is hozhat.
A megbocsátás utáni újrakezdés akkor lehetséges, ha a másik ígéretet tesz arra, hogy többé nem csalja meg titokban a társát, nem bántja meg őt titkolt hűtlenséggel. (Arra persze soha senki nem tehet ígéretet, hogy többé nem lesz szerelmes, mert azt nem biztos, hogy képesek vagyunk irányítani.)
Az újrakezdésnél a megcsalt fél soha nem tehet szemrehányást a másik számára, mert csak ez teszi lehetővé a társak számára az új közös életet.

Érdemes megbocsátani! Megbocsátás hiányában a feldolgozatlan harag és fájdalom megreked és megbénítja viselkedésünket, érzéseinket. Gyakran súlyos testi-lelki tüneteket is okoznak.

Aki a tartós párkapcsolatok titkairól bővebben szeretne olvasni, látogassa meg Licskainé Stipkovics Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta honlapját: www.eranger.hu

Forrás: Lilla magazin – A Bors kétheti melléklete, 2014. szeptember 12.

Stresszoldás mellékhatások nélkül

Az alábbiakban egyszerű, a mindennapokban alkalmazható módszereket ajánljuk azoknak az olvasóinknak, akik úgy érzik, hogy rendszeresen fáradtak, kimerültek, idegesek vagy feszültek, és akiknek nehezükre esik ellazulni, kikapcsolódni, esetleg nehezen alszanak el az őket érintő problémák miatt.

Nézzük, mit tehetünk annak érdekében, hogy hatékonyan csökkenteni tudjuk a ránk nehezedő nyomást!

Táplálkozás
Az ételeket két részre oszthatjuk:

stressz fokozó, és
nyugtató étel.
Azok az ételek, amelyekben sok a fehérje, és kevés a szénhidrát, fokozzák a stresszt. Ilyenek például a húsfélék, a tojás, az ezekből készült ételféleségek.

Nyugtatóan hatnak ránk azok az ételek, amelyeknél viszont a szénhidrát több, a fehérjetartalmuk pedig kevesebb. Tudatosan figyeljük meg az ételek elfogyasztása után jelentkező reakcióinkat a különböző helyzetekben!

Friss gyümölcsök, zöldségfélék, nyersen fogyasztható táplálékok szerepelhetnek étrendünkben.

Fontos tehát a fehérjebevitel csökkentése, és ezzel egyidejűleg a növényi eredetű ételek, gabonafélék, gyümölcs, zöldség növelése, melyek egyébként is az egészséges étrend részét képezik.

Szénsavas italok, cigi, kávé, teint, koffein, teobromin (kakaó) a stresszhez hasonló tüneteket indítanak be. Ezekhez általában az ember stresszhelyzetekben nyúl.

Rendszeres fogyasztásukra könnyű rászokni, ám annál nehezebb elhagyni ezeket. A szenvedélybetegségek pedig komoly stresszforrások a szervezet számára.

Étrendünket kiegészíthetjük olyan táplálékokkal, amelyek testünk valós szükségleteit fedezik. Létfontosságú vitaminok és nyomelemek, amelyek segítik a stresszfeldolgozást:

B-vitamin,
A-vitamin.
Túl sok cukrot eszünk, ami mesterséges szénhidrát, és elvonja a szervezettől a B-vitaminokat. Az idegek nem kapnak elég B-vitamint, gátolt lesz a normális működésük. Magvak, sörélesztő segítséget jelentenek.

Továbbá az E-vitamin: hidegen sajtolt olajokban, magvakban található.

Cink, magnézium és szelén: nagymértékben segíti a stressz leküzdését, megtalálhatóak a fokhagymában, a spárgában is.

Folyadékok: ajánlhatóak a gyógyteák, főként a nyugtató hatásúak. Tabletták, nyugtatószerek helyett inkább igyunk nyugtató teakeverékeket!

Komlóteát fogyaszthatunk lefekvés előtt, vagy citromfű teát, macskagyökeret is. Az orbáncfű orvosilag tesztelt gyógynövény, depressziósoknál nagyon hatásos. Mellékhatások nélkül fogyasztható, mivel tompaságot, levertséget nem okoz.

Nevetés
Amikor az ember nevet, endorfinok szabadulnak fel a szervezetben. Boldogsághormonnak is nevezhetjük. Fontos a szeretetteljes testi érintés, hogy a szülő minél többször megérintse a gyereket. A testi kontaktus, a masszázs felnőtteknél, ha a párok oda-vissza egymást megmasszírozzák, fokozza az immunitást.

Minél kevesebbet érinti meg a szülő a gyermekét, annál betegesebb lesz.

Vidám komédiák vetítése közben erősödik, beindul a gyógyulási folyamat. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezet nem tesz különbséget, hogy csak nézzük, vagy ott is vagyunk, ahol az események zajlanak. Tudósok megfigyelték, hogy a kisgyerekek naponta több százszor is nevetnek, a felnőttek csupán 10-15-ször átlagban.

Alvás
Ha valaki túl feszült, ideges, nem tud aludni. Ha rendszeresen kialvatlanok vagyunk, álmatlanság alakulhat ki. Ebben az állapotban viszont nappal stresszes, ideges lelkiállapot jellemző ránk, így egy ördögi körbe kerülhetünk. Lefekvés előtt legalább egy órával már ne együnk, és ne nézzünk olyan műsorokat, amelyek felborzolják az idegeinket.

Aromaterápia
Az illatok kihatnak a lelkiállapotunkra, kedélyünkre. Párt is illat alapján választunk. Hasonlóan fontosak a színek.

Illatok: tegyünk párologtatót, illóolajat a fürdőbe. Bedörzsöléshez is alkalmazhatjuk, de nem töményen, csak semleges olajban felhígítva. Belsőleg is hatásos, akár vízzel hígítva.

Levendula, citromfű, zsálya, szantálfa, rózsa, bergamott nyugtató illatot áraszt.

Színek: egy svájci pszichológus fedezte fel a színek lélekre gyakorolt hatását. Színteszttel lelki diagnózis állítható fel. A zöld, az égszínkék és a rózsaszín nyugtató hatású. Színes izzót is csavarhatunk a lámpába. A zöld fény nyugtató, stresszoldó, míg a vörös és a sárga izgató. Elképzelhetjük, hogy mindenünket áthatja a zöld szín.

Hangok
A folyamatos zaj stresszfokozó, pl. neoncső, számítógép, rendszeres telefoncsörgés. Már nem is figyelünk rá, mert megszoktunk, mégis stressz forrása lehet.

Teremtsünk magunk körül csendet, amikor nem adunk ki zajt, és mi sem hallunk. A folyamatos zaj, beszéd is stresszforrás. Segíthet, ha a körülöttünk lévő zajokat minimálisra csökkentjük.

Felpörgetett élettempóban élünk, az az érzésünk, hogy valamiről lemaradunk, ha nem vagyunk elég gyorsak, aktívak. Lassítsunk, minden szinten. Ne kapkodjunk.

Légzés
Amikor valaki feszült, ideges, a légzése megváltozik. A lelkiállapot és a lélegzés szorosan összefügg. Stresszhelyzetekben felpörög a légzés is. A stressz hatása, hogy légzésünk felületessé, gyorssá, kapkodóvá válik. A szervezet elkezd a víztől megszabadulni, kiszárad a szánk, szomjazunk. Ha valaki rendszeresen elmélyíti a légzését, az visszahat a lelkiállapotára. A kineziológia stresszoldó gyakorlata: a homlok és a tarkó tartása, és közben mély lélegzetvételek.

Vízivás
A víz folyamatosan párolog a szervezetből. A vízhiányos, dehidratált állapot stresszhez vezet, és fordítva is igaz, a stressz fokozza a vízhiányt. Minimum másfél-két liter víz fogyasztása ajánlott, valamint gyümölcslé, zöldséglé is.

Lelkiállapotunkra jó hatással vannak az imaginációs gyakorlatok kellemes zene mellett, ugyanígy szép képek, örömteli pillanatok felidézése is stresszoldó hatású.

Ha tehetjük, feküdjünk le, és képzeljük el, hogy szállunk, mint a madarak, a felhők között.

Forrás: Váradi Tibor előadása alapján, Főnix TV, 2012. 04. 02. 22:50

Reménytelen szerelem

Amikor valamilyen okból kifolyólag nem lehetünk együtt a szeretett személlyel, a szerelem nem teljesülhet be, reménytelen szerelemről beszélünk. A szerelmi bánat mértéke a depresszió hatásához mérhető. Kutatók megállapították, hogy stressz szintünk ebben az állapotban a legmagasabb.

Jellemzően ebben a helyzetben, reménytelenül elveszettnek érezzük magunkat. A stresszre adott válaszreakciók kiszámíthatatlanok, a stressz terhelés állandósul. Legtöbbször menekülünk a valóság elől, van, aki az álmaiba, így a környezetével szemben a minimális elvárásokat sem képes teljesíteni. Van, aki káros szenvedélyekbe (túlevés, szexuális élvezetek hajszolása, alkohol, drog, stb.). Előfordulhat, hogy fellép öngyilkosság, erőszakosság, féltékenység (“Ha nem lehet az enyém, másé se legyen!”), vagy különböző megbetegedések (depresszió, pszichoszomatikus tünetek, stb.).

A szerelmi bánat mélységei egy sor irodalmi alkotás témáját képezik, lásd Shakespeare Rómeó és Júliáját, a világirodalom leghíresebb szerelmi történetét.

Legfontosabb, hogy ne engedjük el magunkat, ne legyünk kiszolgáltatva az érzéseinknek. Próbáljuk meg elkerülni a stresszhelyzeteket. Keressük azokat a tevékenységeket, amelyek pozitívan hatnak ránk, javítják hangulatunkat, és örömet okoznak számunkra. Nagy segítség lehet, ha valakivel bizalmasan tudunk beszélni, és mások társaságát élvezzük.

Halált okozhat a szerelmi bánat