VANNAK, AKIK NEHEZEN BOCSÁTANAK MEG, MERT ÚGY ÉRZIK, JOGUK VAN HARAGUDNI, HA TÁRSUK MEGBÁNTOTTA ŐKET. A JOGOS MEGBÁNTOTTSÁG ÉRZÉSÉRŐL NEHÉZ LEMONDANI, MERT VALLJUK BE, KICSIT KIELÉGÍTŐ.
Ha a másikat rossznak látom, akkor megerősítem az érzést, hogy én jó vagyok. Ez a lelkiállapot a halálösztönből eredeztethető, és rokonítható azzal, amit akkor élünk át, amikor ellenérzésünk dacára mégis a képernyő előtt ragadunk egy véres, horrorisztikus film vagy lealacsonyító jelenetet bemutató valóságshow-részlet miatt. Ilyen esetekben is találunk elfogadható magyarázatot viselkedésünkre, hiszen önmagunknak is nehéz bevallani, hogy “perverz” élményt jelent számunkra olyasminek a nézése, amit tudatosan elutasítunk.
A HARAGTÓL MEG KELL SZABADULNI
Amikor megbocsátunk, tudatosan hangoztatjuk is, hogy “elengedjük a haragunkat”, mégis jó érzés felsőbbrendűnek érezni magunkat a másikkal, a bűnössel szemben.
A meg nem bocsátás mögött rejtőző harag egy későbbi felidézés alkalmával ugyanolyan fiziológiai, testi reakciókat vált ki (vérnyomás-emelkedés, szapora pulzus stb.), mint az a pillanat, amikor eluralkodott rajtunk az érzés.
Az idő múlásával a düh, a harag és a testi reakciók intenzitása nem csökken, hiszen pszichénk számára az érzés, az érzelem nem a múlthoz, hanem a jelenhez kapcsolódik, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, ez nem most történt, csak emlékezünk rá.
Amikor a párunk hűtlen hozzánk, akkor fáj a legjobban a megbántottság. A jó kapcsolat illúzióját veszi el tőlünk. A szenvedést ilyenkor mindig át kell élni, azt nem lehet megúszni.
NÉZZÜNK MAGUNKBA ÉS KAPCSOLATUNK MÉLYÉRE!
Az egészséges reakció kezdetben ugyanaz, mint bármelyik veszteségélménynél, azazhogy a megcsalt fél rendkívül dühös. Megélése azért is fontos, mert később erővé, tettrekészséggé alakul át, és segítségével ismételten kezünkbe vehetjük életünk irányítását.
A düh enyhülésével meg kell értenünk, miről szól társunk hűtlensége. Hol tart a kapcsolatunk a fejlődésben, milyen szükségleteink nem voltak, illetve nincsenek kielégítve, hogy mi mindent fejez ki számunkra az új kapcsolat megjelenése. Azaz társunk hogyan és mitől szerette, szereti jobban önmagát abban a kapcsolatban. Ilyenkor nagyon nehéz, fájdalmas, de nélkülözhetetlen, hogy átgondoljuk házasságunkat, saját párkapcsolatunkat, megvizsgáljuk, mi az, ami rutinná, unalmassá vált, és hogyan tehetnénk azt a jövőben élettelibbé, izgalmasabbá.
A kölcsönös együttérzés, egymás megértése segíthet bennünket kapcsolatunk érzelmi elményítésében. A hűtlenség így esélyt teremthet arra is, hogy szembenézzünk hiányainkkal, nehézségeinkkel.
Ha ezt együtt nem tudjuk megtenni, akkor külső segítségre van szükségünk. Ha a hűtlen fél is hajlandó erre, akkor ezzel valóban azt bizonyítja, hogy párkapcsolatunk, házasságunk fontos számára.
A MEGBOCSÁTÁS RÍTUSA
A megbántottságtól történő megszabadulás nem azt jelenti, hogy mindent elfelejtünk. Kapcsolatunk minőségéért mindketten felelősek vagyunk, de a harmadik, a “szerető” beengedéséért csupán az, aki félerlépett. Ezért segít a rituálisan (mély hittel, átéléssel) is kimondott hellingeri mondat: “Megbántottál engem azzal, hogy harmadik személyt engedtél a kapcsolatunkba, de ez a te döntésed volt! Ezért te vagy a felelős, te fogsz elszámolni a tetteiddel. Már nem haragszom. Kérlek, ígérd meg: a jövőben azon leszel, hogy ne bánts meg hűtlenséggel…”
Gyakran pszichoterápiában végezzük el a megbocsátás rituáléját. A rítus részeként fontos, hogy a megcsalt fél pontosan fogalmazza meg az érzéseit, a fájdalmát, és azt a készségét is, hogy hajlandó lenne megbocsátani is, és a megbántást nem fogja később a másik személre hányni. Ez a katartikus esemény nemcsak érzelmi, de gyakran szemmel látható megkönnyebbülést is hozhat.
A megbocsátás utáni újrakezdés akkor lehetséges, ha a másik ígéretet tesz arra, hogy többé nem csalja meg titokban a társát, nem bántja meg őt titkolt hűtlenséggel. (Arra persze soha senki nem tehet ígéretet, hogy többé nem lesz szerelmes, mert azt nem biztos, hogy képesek vagyunk irányítani.)
Az újrakezdésnél a megcsalt fél soha nem tehet szemrehányást a másik számára, mert csak ez teszi lehetővé a társak számára az új közös életet.
Érdemes megbocsátani! Megbocsátás hiányában a feldolgozatlan harag és fájdalom megreked és megbénítja viselkedésünket, érzéseinket. Gyakran súlyos testi-lelki tüneteket is okoznak.
Aki a tartós párkapcsolatok titkairól bővebben szeretne olvasni, látogassa meg Licskainé Stipkovics Erika klinikai szakpszichológus-pszichoterapeuta honlapját: www.eranger.hu
Forrás: Lilla magazin – A Bors kétheti melléklete, 2014. szeptember 12.